HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az utóbbi hetekben újra megélénkült a migrációs nyomás az Európai Unió külső határainál, elsősorban Olaszország, Spanyolország és Görögország felől. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy Románián keresztül egy új migrációs útvonal alakulhat ki. Az olasz és a spanyol helyzet eszkalálódása nem független attól, hogy mindkét mediterrán államot bevándorláspárti, baloldali kormányok vezetik. A migránsok kiutasítása viszont - számos ok miatt - egyre nehezebb.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója már július 10-én figyelmeztetett arra, hogy főként Spanyolországba, Olaszországba és Portugáliába egyre több migráns érkezik, de a balkáni útvonal is megélénkült.

Bakondi arról is beszélt, hogy
az embercsempészek is jelentős részben a migránsok közül kerülnek ki, akik korábban - néhány éve - érkeztek, és már rendelkeznek valamiféle oltalmazotti státusszal.

Az embercsempész hálózatok vezetői pedig többnyire Afganisztánból, Görögországból és Törökországból irányítják szervezeteiket. A belbiztonsági tanácsadó hozzáfűzte, hogy a különböző álcivil szervezetek is részt vesznek a migránsok Európába való szállításában.
Olaszország

Olaszországba egyrészt a szokásos útvonalon, Líbiából és Tunéziából a Földközi-tengeren át érkeznek a migránsok, másrészt az utóbbi időszakban egyre többen jönnek Szlovénián keresztül, a balkáni útvonalon. Az olasz hatóságoknak így két irányból jövő migrációs nyomással kell megküzdeniük, ráadásul nagyon sok migráns koronavírussal fertőzött.

Főképp az utóbbi egy hónapban élénkült meg a migrációs nyomás, például csak július 10-én18 hajó kötött ki Lampedusa szigetén, 618 migránssal a fedélzetén.

A csempészetet természetesen Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek vállalják magukra, mint például a francia SOS Méditerranée vagy a német Sea-Watch. A baloldali olasz kormánykoalíció nem tudja és nem is akarja megállítani a migránshullámot, hiszen szüksége van a később állampolgárságot kapó migránsok szavazataira, és az önkormányzati választáshoz elég csak valamiféle oltalmazotti státust adni nekik, hogy szavazhassanak.

Érezve a közvélemény nyomását, a római baloldali kormány néha tesz látszatintézkedést a migráció tekintetében, példának okáért július 23-án, amikor egyetlen nap alatt közel 30 hajó és csónak kötött ki Lampedusán, több mint 950 migránssal a fedélzetükön, az olasz hatóságok az SOS Méditerranée-nak az Ocean Viking nevű hajóját lefoglalták. Tehát közel 30 hajóból és csónakból mindössze egyet.

Néhány nap múlva, július 30-án az olasz baloldali felsőházi többség megvonta a jobboldal vezetőjének, Matteo Salvininek a mentelmi jogát, annak ürügyén, hogy 2019 augusztusában belügyminiszterként megtiltotta az Open Arms nevű spanyol álcivil szervezet egyik hajójának a kikötését az olasz partoknál, mivel a hajón illegális migránsokat csempésztek.Július 28-29-én 13 hajó fedélzetén több mint 300 migráns érkezett Lampedusára, nagyrészt tunéziai állampolgárok. Augusztus 1-jén aztán újabb 250 fő érkezett.

Az olasz belügyminisztérium augusztus 4-i adatai szerint év eleje óta 14 438 migráns érkezett Olaszországban, miközben 2019 ugyanezen időszakában csupán 3920 volt a számuk. Csak júliusban majdnem 7 ezer migráns jött, hatszor több mint tavaly ugyanekkor. A bevándorlók több mint fele tunéziai és bangladesi állampolgár, tehát ők gazdasági migránsok, semmiképp nem politikai menekültek, mert sem Tunéziában, sem Bangladesben nem folyik katonai konfliktus.

A 6 ezer lakosú Lampedusa szigetén augusztus első napjaiban több százas nagyságrendben kötöttek ki migránsokat csempésző hajók. Salvatore Martello, Lampedusa polgármestere augusztus 4-én azt kifogásolta, hogy több migráns érkezik a szigetre, mint 2011-ben, amikor rekordot döntött a számuk. Aznap egyébként 250-en jöttek.

A Matteo Salvini-féle Liga egyik politikusa, Massimiliano Fedriga, az Olaszország északkeleti részén fekvő Friuli-Venezia Giulia tartomány elnöke augusztus 5-én, a római parlamentben sürgette az Olaszország és Szlovénia közötti határátkelők lezárását a balkáni migrációs útvonalon érkezők azonnali feltartóztatása érdekében. Massimiliano Fedriga közölte, hogy a tartomány megtelt, elmondása alapján
havonta mintegy ezer illegális migráns érkezik a balkáni útvonalon és Szlovénián keresztül az 1,2 millió lakosú Friuli-Venezia Giuliába.
Luciana Lamorgese baloldali belügyminiszter azonban rögtön nemet mondott a határátkelők lezárására. Megoldásként – konkrét szám említése nélkül – további katonákat ígért a területellenőrzéshez, hozzátette, hogy a belügy az utóbbi héten 100 katonával erősítette meg a határtérség ellenőrzését.

A baloldali belügyminiszter válaszával a Liga politikusa azonban nem volt elégedett. Massimiliano Fedriga szerint
az Olaszország és Szlovénia közötti valamivel több mint 230 kilométer hosszú határszakasz ellenőrzésére legalább további 600-700 katona kell.
Egyébként Friuli-Venezia Giulia tartomány vezetése már a múlt héten levélben figyelmeztette Giuseppe Conte miniszterelnököt a koronavírus lehetséges terjedésére az országba érkező növekvő számú migránsok miatt. Levelükre válasz azóta sem jött.

A V4NA nemzetközi hírügynökség beszámolója alapján Francesco Boccia olasz regionális ügyekért felelős miniszter augusztus 3-án véletlenül felfedte, hogy a koronavírus-fertőzöttek mintegy negyede „külföldi származású", azaz migráns. Erre akkor derült fény, amikor a baloldali (PD) miniszter kijelentette, hogy a pozitívként azonosított esetek 75 százalékában olasz állampolgárok a fertőzöttek, a többiek pedig más állampolgárságúak.

Spanyolország

A Spanyolországra nehezedő migrációs nyomás az utóbbi bő két hétben élénkült meg. A legtöbb migráns a marokkói partokhoz közel fekvő, de Madrid fennhatósága alatt lévő Kanári-szigetekre érkezett.A Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria sziget Arguineguin nevű városának kikötőjébe július 22-én a spanyol hatóságok 34 illegális bevándorlót szállítottak, akik Marokkóból csónakokkal próbáltak meg átkelni spanyol felségterületre.

Július 23-án a Tenerifén fekvő Adeje partjára érkezett 30 fekete-afrikai migráns.
A délkelet-spanyolországi Cartagena város (Murcia tartomány) Escombrera kikötőjébe július 24-25-én 31 kis csónakon 454 afrikai migráns érkezett. Az illegális bevándorlók többsége algériai férfi volt.

A dél-spanyolországi Algeciras kikötőjébe a spanyol tengeri mentőszolgálat egyik hajóján, július 31-én 53 migráns érkezett.

Augusztus 1-jén a Kanári-szigetek Gran Canaria szigetén, Arinaga kikötőjében 55 afrikai migráns kötött ki.

A Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjében augusztus 4-5-én 71 migráns horgonyzott le, a fertőzésveszély miatt őket karanténba helyezték.

A spanyol parti őrség és a tengeri mentőszolgálat vélhetően azért szállítja Spanyolországba a vizeken feltartóztatott migránsokat, mert a madridi baloldali kormánykoalíciónak jövőbeni szavazatszerzés reményében ez áll érdekében.
Románia

Bakondi György augusztus 3-án közölte, hogy a Fekete-tenger felől Romániára is egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik. Emiatt jelentős embercsempész aktivitás van a magyar-román és a szerb-román határon.



Az utóbbi hetekben újra megélénkült a migrációs nyomás az Európai Unió külső határainál, elsősorban Olaszország, Spanyolország és Görögország felől. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy Románián keresztül egy új migrációs útvonal alakulhat ki. Az olasz és a spanyol helyzet eszkalálódása nem független attól, hogy mindkét mediterrán államot bevándorláspárti, baloldali kormányok vezetik. A migránsok kiutasítása viszont - számos ok miatt - egyre nehezebb.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója már július 10-én figyelmeztetett arra, hogy főként Spanyolországba, Olaszországba és Portugáliába egyre több migráns érkezik, de a balkáni útvonal is megélénkült.
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő illegális migránsok várják, hogy felszálljanak a kompra, amely a szicíliai Agrigento megyében fekvő Porto Empedocle településre viszi őket a dél-olaszországi Lampedusa szigetéről, 2020. augusztus 2-án.Forrás: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Bakondi arról is beszélt, hogy
az embercsempészek is jelentős részben a migránsok közül kerülnek ki, akik korábban - néhány éve - érkeztek, és már rendelkeznek valamiféle oltalmazotti státusszal.
Az embercsempész hálózatok vezetői pedig többnyire Afganisztánból, Görögországból és Törökországból irányítják szervezeteiket. A belbiztonsági tanácsadó hozzáfűzte, hogy
a különböző álcivil szervezetek is részt vesznek a migránsok Európába való szállításában.
Olaszország

Olaszországba egyrészt a szokásos útvonalon, Líbiából és Tunéziából a Földközi-tengeren át érkeznek a migránsok, másrészt az utóbbi időszakban egyre többen jönnek Szlovénián keresztül, a balkáni útvonalon. Az olasz hatóságoknak így két irányból jövő migrációs nyomással kell megküzdeniük, ráadásul nagyon sok migráns koronavírussal fertőzött.

Főképp az utóbbi egy hónapban élénkült meg a migrációs nyomás, például csak július 10-én18 hajó kötött ki Lampedusa szigetén, 618 migránssal a fedélzetén.

A csempészetet természetesen Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek vállalják magukra, mint például a francia SOS Méditerranée vagy a német Sea-Watch. A baloldali olasz kormánykoalíció nem tudja és nem is akarja megállítani a migránshullámot, hiszen szüksége van a később állampolgárságot kapó migránsok szavazataira, és az önkormányzati választáshoz elég csak valamiféle oltalmazotti státust adni nekik, hogy szavazhassanak.

Érezve a közvélemény nyomását, a római baloldali kormány néha tesz látszatintézkedést a migráció tekintetében, példának okáért július 23-án, amikor egyetlen nap alatt közel 30 hajó és csónak kötött ki Lampedusán, több mint 950 migránssal a fedélzetükön, az olasz hatóságok az SOS Méditerranée-nak az Ocean Viking nevű hajóját lefoglalták. Tehát közel 30 hajóból és csónakból mindössze egyet.

Néhány nap múlva, július 30-án az olasz baloldali felsőházi többség megvonta a jobboldal vezetőjének, Matteo Salvininek a mentelmi jogát, annak ürügyén, hogy 2019 augusztusában belügyminiszterként megtiltotta az Open Arms nevű spanyol álcivil szervezet egyik hajójának a kikötését az olasz partoknál, mivel a hajón illegális migránsokat csempésztek.Július 28-29-én 13 hajó fedélzetén több mint 300 migráns érkezett Lampedusára, nagyrészt tunéziai állampolgárok. Augusztus 1-jén aztán újabb 250 fő érkezett.

Az olasz belügyminisztérium augusztus 4-i adatai szerint év eleje óta 14 438 migráns érkezett Olaszországban, miközben 2019 ugyanezen időszakában csupán 3920 volt a számuk. Csak júliusban majdnem 7 ezer migráns jött, hatszor több mint tavaly ugyanekkor. A bevándorlók több mint fele tunéziai és bangladesi állampolgár, tehát ők gazdasági migránsok, semmiképp nem politikai menekültek, mert sem Tunéziában, sem Bangladesben nem folyik katonai konfliktus.

A 6 ezer lakosú Lampedusa szigetén augusztus első napjaiban több százas nagyságrendben kötöttek ki migránsokat csempésző hajók. Salvatore Martello, Lampedusa polgármestere augusztus 4-én azt kifogásolta, hogy
több migráns érkezik a szigetre, mint 2011-ben, amikor rekordot döntött a számuk. Aznap egyébként 250-en jöttek.

A Matteo Salvini-féle Liga egyik politikusa, Massimiliano Fedriga, az Olaszország északkeleti részén fekvő Friuli-Venezia Giulia tartomány elnöke augusztus 5-én, a római parlamentben sürgette az Olaszország és Szlovénia közötti határátkelők lezárását a balkáni migrációs útvonalon érkezők azonnali feltartóztatása érdekében. Massimiliano Fedriga közölte, hogy a tartomány megtelt, elmondása alapján
havonta mintegy ezer illegális migráns érkezik a balkáni útvonalon és Szlovénián keresztül az 1,2 millió lakosú Friuli-Venezia Giuliába.
Luciana Lamorgese baloldali belügyminiszter azonban rögtön nemet mondott a határátkelők lezárására. Megoldásként – konkrét szám említése nélkül – további katonákat ígért a területellenőrzéshez, hozzátette, hogy a belügy az utóbbi héten 100 katonával erősítette meg a határtérség ellenőrzését.

A baloldali belügyminiszter válaszával a Liga politikusa azonban nem volt elégedett. Massimiliano Fedriga szerint
az Olaszország és Szlovénia közötti valamivel több mint 230 kilométer hosszú határszakasz ellenőrzésére legalább további 600-700 katona kell.

Egyébként Friuli-Venezia Giulia tartomány vezetése már a múlt héten levélben figyelmeztette Giuseppe Conte miniszterelnököt a koronavírus lehetséges terjedésére az országba érkező növekvő számú migránsok miatt. Levelükre válasz azóta sem jött.

A V4NA nemzetközi hírügynökség beszámolója alapján Francesco Boccia olasz regionális ügyekért felelős miniszter augusztus 3-án véletlenül felfedte, hogy a koronavírus-fertőzöttek mintegy negyede „külföldi származású", azaz migráns. Erre akkor derült fény, amikor a baloldali (PD) miniszter kijelentette, hogy a pozitívként azonosított esetek 75 százalékában olasz állampolgárok a fertőzöttek, a többiek pedig más állampolgárságúak.
Spanyolország

A Spanyolországra nehezedő migrációs nyomás az utóbbi bő két hétben élénkült meg. A legtöbb migráns a marokkói partokhoz közel fekvő, de Madrid fennhatósága alatt lévő Kanári-szigetekre érkezett.A Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria sziget Arguineguin nevű városának kikötőjébe július 22-én a spanyol hatóságok 34 illegális bevándorlót szállítottak, akik Marokkóból csónakokkal próbáltak meg átkelni spanyol felségterületre.

Július 23-án a Tenerifén fekvő Adeje partjára érkezett 30 fekete-afrikai migráns.

A délkelet-spanyolországi Cartagena város (Murcia tartomány) Escombrera kikötőjébe július 24-25-én 31 kis csónakon 454 afrikai migráns érkezett. Az illegális bevándorlók többsége algériai férfi volt.
A spanyol hatóságok szerint 31 kis csónakon 454 afrikai migráns érkezett a Murcia tartományban fekvő városba július 24-én és 25-én.Forrás: MTI/EPA/Vöröskereszt

A dél-spanyolországi Algeciras kikötőjébe a spanyol tengeri mentőszolgálat egyik hajóján, július 31-én 53 migráns érkezett.
Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók várakoznak, miután a dél-spanyolországi Algeciras kikötőjébe érkeztek 2020. július 31-én.Forrás: MTI/EPA/EFE/A. Carrasco Ragel

Augusztus 1-jén a Kanári-szigetek Gran Canaria szigetén, Arinaga kikötőjében 55 afrikai migráns kötött ki.

A Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjében augusztus 4-5-én 71 migráns horgonyzott le, a fertőzésveszély miatt őket karanténba helyezték.
Illegális bevándorlók egy csoportja a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjében, 2020. augusztus 4-én.Forrás: MTI/EPA/EFE/Angel Medina G.

A spanyol parti őrség és a tengeri mentőszolgálat vélhetően azért szállítja Spanyolországba a vizeken feltartóztatott migránsokat, mert a madridi baloldali kormánykoalíciónak jövőbeni szavazatszerzés reményében ez áll érdekében.
Románia

Bakondi György augusztus 3-án közölte, hogy a Fekete-tenger felől Romániára is egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik. Emiatt jelentős embercsempész aktivitás van a magyar-román és a szerb-román határon. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy román parti őrség elég jelentős hajóállománnyal rendelkezik, amely technikai szempontból – elméletileg – meg tudja akadályozni, hogy Románián keresztül egy új migrációs csatorna nyíljon, mert az súlyos következményekkel járna.

A román határőrség jelentése szerint január 1. és július 15. között 2912 külföldi állampolgárt fogtak el illegális határátlépés közben, ami csaknem két és félszerese az elmúlt év első hat hónapjában regisztrált 1194 hasonló esetnek.

A határsértő migránsok közül 1491-en Romániába próbáltak bejutni, 1421-en pedig Romániát próbálták elhagyni. A tetten értek 87 százaléka a zöld határon próbált átjutni, általában csoportosan. A 480 migránscsoport mellett 114 embercsempészt és további 119 olyan román és külföldi állampolgárt is azonosítottak, akik részt vettek a csoportok irányításában.

A román határrendészet emellett az első félévben 10 ezer 400 afrikai és ázsiai származású személy Romániába történő belépését akadályozta meg. A határsértők többsége Szíriából, Afganisztánból, Marokkóból, Irakból, Algériából, Egyiptomból, Törökországból, Tunéziából és Indiából származott. Marokkóban, Algériában, Egyiptomban, Törökországban, Tunéziában és Indiában nincs katonai konfliktus, tehát az onnan jövő emberek nem politikai menekültek, hanem gazdasági migránsok.
Nő a migránsok száma a Balkánon is

Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes az augusztus 6-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a migránsok száma az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a Nyugat-Balkánon. Az ő céljuk az, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ez 70 ezer migránst jelent. És ennél sokkal többen várnak Törökországban arra, hogy elinduljanak Európa felé.A migránsok Görögországon keresztül embercsempészek segítségével próbálnak meg Törökországból az Európai Unió belsejébe eljutni. Ez az út azonban nagyon veszélyes, és néha tragédiákba torkollik. Az amerikai ABC beszámolója szerint, augusztus 5-én például a görögországi Alexandrúpoli közelében egy illegális bevándorlókat szállító autó rohant bele az autópálya menti betontorlaszba.

A görög rendőrség közleménye alapjána migránsokat csempésző autó utasai közül heten meghaltak és öten megsérültek.A helyi hatóságok nem tudták megmondani, hogy a migránsok milyen állampolgárságúak, mivel
egyiküknél sem találtak a beazonosításukra alkalmas okmányokat.Az üggyel kapcsolatban az ABC megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben migránsok ezrei érkezhettek illegálisan Görögországba a közeli Törökországból. Az amerikai hírportál szerint, bár a legtöbben az Égei-tengeren át érkeznek keleti szigetekre, az utóbbi időkben egyre többen próbálkoznak Törökország felől a szárazföldi határátkeléssel is Északkelet-Görögországban.

Egyre nehezebb kitoloncolni a migránsokat

A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója néhány napja arra a tényre is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európából egyre gyakrabban nem tudják kitoloncolni a migránsokat, sokan közülük például egyszerűen eltűnnek a hatóságok szeme elől, esetleg betegséget tettetnek, vagy különböző álcivil szervezetek ügyvédeinek a szolgáltatásait veszik igénybe, a kiutasítási eljárás elhúzása vagy akár érvénytelenítése érdekében.

Ha valaki az álcivil segítség ellenére sem kap valamilyenfajta oltalmazotti státust, akkor az országok pénzzel ösztönzik, hogy hazautazzon, azonban pár hét múlva ezek az emberek ismét Európa felé veszik az irányt.

Egy másik lehetőség, hogy a hatóság kötelezi az illegális bevándorlót az önkéntes kiutazásra, de ők ezt a legritkább esetben teszik meg.

A harmadik lehetőség a kiutazási határozat rendvédelmi szervekkel történő kényszerű végrehajtása, de ehhez a kibocsátó országnak vállalnia kell, hogy fogadja az érkezőt, ami nem túl gyakran történik meg, részben azért, mert a kibocsátó egyszerűen nem akarja visszafogadni, erre a legjellemzőbb példa Afganisztán, részben azért, mert valamilyenfajta konfliktus zajlik az adott államban, és ezért nem képes rá, erre jó példa Szíria.

Orbán Viktor: Minden illegális bevándorló biológiai fenyegetést jelent

Az illegális bevándorlás a koronavírus-járvány terjedése szempontjából is rendkívül veszélyes. Mivel nem tudjuk, hogy a migránsok közül kik fertőzöttek, ezért úgy kell tekintenünk minden migránsra, mint egy potenciális fertőzőre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában.
Én tudom, hogy a libernyákok szempontjából ez egy unfairnek tűnő, túl szigorú kijelentés, de a magyarok nézőpontjából nekünk az önvédelem logikájában kell gondolkodnunk. Tehát: minden illegálisan belépni akaró, ellenőrzésen át nem esett migráns nemcsak megsérti a törvényeket, de biológiai, egészségügyi fenyegetést is jelent Magyarország számára

- hívta fel rá a figyelmet a miniszterelnök.

origo.hu

Feltöltve: 2020.08.07.
Megnézve: 217

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra