HIRDETÉS
HIRDETÉS

2015-ben a kormány a szociális támogatásokról szóló törvény változtatásával azt mondta az önkormányzatoknak, hogy többé nem kötelező a helyi szintű szociális segélyezés. Persze továbbra is fizethetnek, ha akarnak, de már a saját adóbevételeikből, a központi finanszírozás gyakorlatilag megszűnt.
Mivel általában épp azoknak az önkormányzatoknak nincsen adóbevételük, ahol sok a segélyezett, ezért a települések közötti egyenlőtlenségek megemelkedtek. A segélyeket sok településen megszüntették vagy csökkentették az összegüket.
Az országos trenddel viszont látványosan szembement Zugló, ahol egész Magyarországon a legnagyobb összegű lakhatási támogatást kapják a rászorulók, de nem is az összege az érdekes, hanem maga a koncepció, amiben a pénzeket adják.
Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzat külső, független szakértőktől rendelt meg tervezetet a kerületi szociálpolitika kidolgozására. Ebből született meg a zuglói szociális modell, aminek része egy olyan ellátás, a minimumjövedelem is, amit Magyarországon korábban sohasem próbáltak ki.
A rendszerváltás utáni magyar társadalompolitika legnagyobb kísérlete folyik Zuglóban, ráadásul nem is eredménytelenül. A koncepciót még a kerületi Fidesz is támogatta, és később sem támadták meg.

Az egész történet 2015-ben kezdődik, február 26-án. A képviselő-testületi ülés csúszik, Karácsony Gergely 13 perccel 9 óra után nyitja meg. Arra kéri a képviselőket, hogy álljanak fel, és egyperces néma csenddel közösen emlékezzenek meg arról a zuglói pedagógusról, aki az ülést megelőző napon hunyt el. Eltelik egy perc.

A Fidesz–KDNP képviselője, Gyügyei Attila kér szót. A kommunizmus áldozatainak emléknapja is tegnap volt, mondja, majd arra kér mindenkit, emlékezzenek meg erről is ugyanúgy. Újabb perc telik el némán. A képviselők leülnek, elkezdődhet a munka. Karácsony Gergely neki is lát polgármesteri feladatainak, a hónap dolgozóinak szóló elismerő oklevelek átadásával folytatja az ülést. A hónap szociális dolgozójának járó oklevelet két nő kapja, a hónap rendőre és a hónap tűzoltója férfi.

Bő egy órával később érnek a 4. napirendi ponthoz, amit Karácsony az egyik legfontosabb előterjesztésként konferál fel. Elmondja, azért van szükség új rendeletre, mert az állam kivonult a segélyezésből. „Az önkormányzatoknak, mint az utolsó láncszemeknek, arra kell törekedniük, hogy az állami szociális ellátórendszerben hagyott lyukakat betömjék” – mondja. Utána az MSZP-s Hevér László György kér szót, azt hangsúlyozza, hogy az ország vezetése nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Rozgonyi Zoltán fideszes alpolgármester arra kér mindenkit, ne kezdjen bele a szimbolikus politizálásba, mert most a szociális krízishelyzetben lévőkkel kell törődni, az pedig komoly, felelősségteljes, tartalmi politizálást igényel.

Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője is felszólal, hogy jelezze, szerinte nincsen rendben, hogy miközben vannak minimálbérből élő családfenntartók, az önkormányzat a havi 180 ezer forintból élő nyugdíjasokat támogatja meg 3 ezer forinttal, amit majd a Tescóban fognak elkölteni likőrre. Ketten reagálnak rá. Karácsony Gergely arra kéri, hogy figyeljen arra, hogyan fogalmaz, hiszen nem tudhatja, tényleg italra költik-e a juttatásokat. Felcsattan az MSZP-s Sógor László is, a kerület közbeszerzési bizottságának elnöke, és visszautasítja Várnai szavait. Szerinte van, hogy 3 ezer forint is segítség a rászorulóknak.

A vita után, néhány módosító javaslatot elfogadnak, majd a rendeletről szavaznak. 21 képviselő van jelen, mindannyian támogatják a zuglói szociális modellt. Magyarországon ez az első alkalom, hogy a gyakorlatban kipróbálnak egy minimumjövedelem-rendszert.

Miért adunk segélyeket?

Mivel a minimumjövedelem az állami segélyezési politikára adott válaszként jelent meg, ezért először azt kell felidézni, hogy mi történt Magyarországon a szociális juttatásokkal.

A segélyezési rendszereket azért hozták létre, hogy megszüntessék a szegénységnek az olyan szélsőséges szintjét, ami már nem elfogadható adott korban és helyen. A segélyezés mögötti gondolat az, hogy az emberi körülményekhez, a megfelelő ételekhez, megfelelő lakhatáshoz, biztonsághoz minden embernek alapvető joga van, bármilyen családba is született, bárhogy is alakult az élete.

Legalábbis ez a szépen hangzó, tankönyvi definíció, de van azért egy kevésbé naiv érv is a segélyek mellett, ez pedig az, hogy ha túl sokan maradnak túl sokáig mindenféle ellátás nélkül, akkor kevésbé fogják betartani a törvényeket, és kedvük támad meglátogatni a középosztály és az elit házait, hogy erőszakkal újraosszák a javakat. Viszont ha adunk egy kis pénzt a szegényeknek, akkor teljes nyugalommal tűrik majd a szegénységüket.

Ez a két szemlélet eléggé eltérő, de az közös bennük, hogy megmutatják, a segélyezés nem a szegénység felszámolásáról szól, hanem a szegénység kordában tartásáról.

A szegénység felszámolásához nem elég a pénz, ahhoz könnyen hozzáférhető, komplex állami szolgáltatások kellenek (oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika, egészségügy stb.), és rengeteg idő, pénz, szakértelem, de leginkább: politikai akarat. Ami sok helyen nincs meg, hiszen szegénység mindig volt, elfogadottnak számít, ezért nem kiemelt cél, hogy megszűnjön.

Viszont a szegények kordában tartása minden államban fontos cél, attól függetlenül, hogy mennyire bőkezűek a rászorulóknak adott juttatások. Ezért van az, hogy a segélyezési költségeket megvágó, a hozzáférést korlátozó kormányok sem szokták teljesen eltörölni a rászorultsági támogatásokat.

Orbán Viktor is többször bejelentette, hogy megszűnik a segélyezés, az öt évvel ezelőtti önkormányzati választás után azt állította, hogy Magyarországon 2018-ig teljesen eltörlik a munkanélküli-segélyeket. 2015-ban jelentősen át is alakították a segélyezési rendszert, de hamar kiderült, hogy a kormányfő egy kicsit lódított, a segélyezési rendszer pont úgy szűnt meg ahogy az ötös metró megépült: a szociális törvényben mindenhol átírták a segély szót támogatásra. Például az önkormányzati segélyből települési támogatás lett, a gyermekágyi segélyből pedig gyermekgondozást segítő ellátás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015-ben készített egy szótárat a minisztériumi dolgozóknak a fogalmak kötelező változtatásáról, amelyben a segélyt nem használható kifejezésnek nevezték.
Segély helyett munka

A segélyek teljes megszüntetésével kapcsolatban ugyan nem mondott igazat a kormány, de az igaz, hogy 2010 óta több lépésben, radikálisan átalakította a juttatások rendszerét, szigorította a hozzáférési feltételeket, és szándékosan hagyta, hagyja, hogy szép lassan, az inflációval elveszítsék az értéküket. A segélyekre, szociális ellátásokra költött teljes összeg 2010-ben 270 milliárd, 2015-ben viszont már csak 140 milliárd volt, a GDP 0,9 százalékáról annak 0,4 százalékára esett vissza. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a segélyezés helyett a munkavállalást preferálja, mert az ország akkor lesz sikeres, ha dolgozó emberekből áll. Ezt egyébként senki nem is vitatja. Azt viszont már igen, amikor Orbán Viktor úgy beszél a segélyből élőkről, mintha ezek az emberek úgy döntöttek volna, hogy dolgozók helyett inkább eltartottak lesznek.

Gyakori mítosz a segélyezési rendszerekről, hogy azok miatt tömegek élnek jól, pusztán állami juttatásokból, munka nélkül. Aki ezt elhiszi, az vessen egy pillantást a Központi Statisztikai Hivatal jövedelempótló segélyeiről szóló táblázatára. Ezekből egyszerre csak egyre lehet jogosultságot szerezni, 22 és 28 ezer forint közötti a támogatások átlagos havi összege. Nehéz elképzelni, hogy bárki tudatosan ilyen alacsony segélyeket választana a minimálbér helyett. Utóbbi 2019-ben nettó 99 ezer forint.

Ráadásul a segélyezés nem csak egyénileg nem számít nagy összegnek, országos szinten, költségvetési tételként sem jelentős. Az ide tartozó ellátásokra szánt teljes évi költségvetési összegnek továbbra is a 2015-ben mért 140 milliárd forint körül kell mozognia, legfeljebb csökkent valamennyit. Itt egy kis segítség az elképzeléséhez: a Forbes becslése szerint Mészáros Lőrinc 2018-ban, egyetlen év alatt 275,6 milliárd forinttal növelte vagyonát, ami azt jelenti, hogy

Magyarország leggazdagabb embere kétszer annyi pénzt keresett tavaly, mint amennyibe Magyarország teljes segélyezési rendszere került.

A segélyekkel kapcsolatban a másik gyakori kritika, hogy fenntarthatatlanok. Ez akkor igaz, ha a munkanélkülieknek adott jövedelempótló szociális juttatás összege túl közel van a munkabérhez, ilyen esetekben az állami segítség tényleg ellenösztönzi a munkakeresést, ami miatt előbb-utóbb egyre többen dönthetnek úgy, hogy inkább segélyezettek lesznek, ez pedig a dolgozók által befizetett adók csökkenésével és a kifizetett juttatások növekedésével járna, szétverné a költségvetést, összeomlana a gazdaság.

De ez nem azt jelenti, hogy nem lehet fenntartható támogatási rendszereket kialakítani, nyilvánvalóan nincs belekódolva a segélyekbe a fenntarthatatlanság vagy a pazarlás. Zugló erre jó példa, ott a Budapest Intézet elemzői készítették a koncepciót és a rendszer értékeléseit, amelyekben jelezték az önkormányzatnak, hogy milyen korrekciókat javasolnak. Ráadásul az összes munkaanyag szabadon, egyszerűen hozzáférhető a projekt honlapján.

Ha van pénz az a baj, ha nincs, az is

A zuglói minimumjövedelem bevezetése után egy évvel Karácsony Gergely sem titkolta: ő is a program anyagi vonzatától félt a legjobban, hogy majd teljesen elszállnak a rendszer költségei, és a kerület csődbe megy. De ez végül nem történt meg, a bevezetése óta egy alkalommal már meg is emelték a zuglói pénzbeli ellátásokat, a minimáljövedelmet például a kezdeti 26 000 forintról 28 500 forintra. (Ami a magyar szociálpolitika bűvös száma, ebben a cikkben írtunk arról, hogy pontosan miért.)

Miközben a kormánysajtó Karácsonyról azt állítja, hogy csődbe vitte a kerületet, az általunk megkérdezett szociális szakemberek épp azért kritizálták Karácsonyt, mert Zuglónak lenne forrása arra, hogy tovább emelje az ellátásokat, milliárdos pluszokkal szokott zárulni a kerület költségvetése.

Karácsony múlt pénteken, az utolsó, zuglói polgármesterként töltött napján tartott sajtótájékoztatót a kerület elmúlt öt évéről. Ezen elmondta, tavaly a fővárosi kerületek közül Zugló fordította a legtöbbet szociális kiadásokra, ennek ellenére az önkormányzat központi folyószámla-egyenlege plusz 3,4 milliárd f

A legfontosabb zuglói támogatás a minimumjövedelem, ezt még soha korábban nem próbálták ki az országban, annak ellenére, hogy a szakmai javaslatokban több esetben is felmerült. A juttatásnak az a lényege, hogy senkinek ne kelljen a meghatározott minimumjövedelem-szint alatti jövedelemből élnie, hogy a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem mindenkinek biztosítva legyen.

Akinek semennyi jövedelme sincs, annak Zugló 28 500 forintot ad havonta.

Ezzel a XIV. kerület az egyetlen olyan hely az országban, ahol minimális szinten megvalósul a szociális biztonság, egy 2013-as becslés szerint 350-460 ezer közé tehető azoknak a száma, akik semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, munkájuk nincs, állami juttatást nem kapnak.

De a minimumjövedelem úgy van meghatározva, hogy azokat is elérje, akiknek ugyan jár valamilyen állami segély, de az a minimumjövedelem összegénél alacsonyabb. Ilyenek lehetnek például azok a közmunkások, akiknek épp nem tudnak munkát adni, ezért a közmunkabér helyett a havi 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élnek. Az ő jövedelmüket 5800 forinttal egészíti ki a zuglói önkormányzat. Többfős háztartásnál már bonyolultabb a rendszer, nemzetközi példák alapján a családfőt 1, a második felnőttet és első gyermeket 0,7, a további gyermekeket és felnőtteket 0,5-es szorzóval veszi figyelembe, ráadásul a háztartások jövedelmébe nem számolják bele azt a pénzt, amit gyógyszerekre, gyerektartásra, végrehajtásra kell kifizetni, csak az ezek felett megkeresett jövedelmet veszik figyelembe, a támogatásokkal, nyugdíjjal együtt.
Nem alapjövedelem

Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon is sok rajongóval rendelkező alapjövedelem (teljes nevén: feltétel nélküli alapjövedelem) nem ugyanaz, mint a minimumjövedelem. A minimumjövedelem segély típusú ellátás, azaz rászorultság alapján jár. Ez azt jelenti, hogy igényelni kell, és egy jövedelemvizsgálat után lehet megkapni. Az alapjövedelem univerzális juttatás, nem kell igényelni, az mindenkinek jár. Ráadásul egy 50 ezer forintos minimumjövedelemnél nem jogosult támogatásra az, akinek 51 ezer forint a jövedelme. Az 50 ezer forintos alapjövedelmet viszont ő is megkapná.

Minimumjövedelem-rendszerek több helyen is működnek már a világban, és arra vannak kitalálva, hogy a nagyon alacsony jövedelmű családokat se fenyegessék a lakhatási szegénység legszélsőségesebb formái, mint a kihűlés a fűtetlen lakásban vagy a hajléktalanság. Az alapjövedelem ennél sokkal nagyobb léptékű koncepció, a társadalmat alapjaiban átalakító reform elméletben, bizonyos helyeken kísérleteznek vele kicsiben, de egyelőre még a szakpolitikusok között is vita van arról, hogy mennyire működőképes.
A zuglói modell fenntartható

A magyarországi segélyezési rendszereket a különböző csoportoknak szánt, különböző összegeket biztosító juttatások dominálják. A XIV. kerületben a minimumjövedelem bevezetésével több különböző segélyezési típust ki tudtak váltani, mivel minél kevesebb pénzből él valaki, annál több támogatást kap, a tehetősebbek pedig nem tudnak bejutni a rendszerbe.

Emiatt lényegesen átláthatóbb lett, hogy ki, mikor, mire jogosult, ami azért számít fontosnak, mert így kisebb eséllyel marad ki a támogatottak köréből az, akinek amúgy járna a segítség, de erről nem tud, és ezért nem ad be igénylést.

A 124 ezer lakosú Zuglóban 2017 elejéig folyamatosan nőtt a minimumjövedelmet igénybe vevők száma, a csúcson több mint 800 ellátott volt, de az év végén 750-800 fő környékére állt be a rendszer.

Valószínűleg az elérésen még lehetne javítani a pénzbeli ellátásokról szóló tájékoztatás fejlesztésével, a jogosultság kiszámításához használható online kalkulátorral és könnyen olvasható tájékoztató füzetekkel.

De ennél nagyobb probléma, hogy a minimumjövedelmet eddig csak egyetlen alkalommal emelték meg, pedig a modellről szóló koncepció, és a két monitoring elemzés is óvatos, de rendszeres és infláció feletti emelést sürgetett. 2017 decemberében a Budapest Intézet tanulmánya a jövedelemszint 30 ezer forintra történő emelését javasolta, ez 27 millió forinttal emelné meg a rendszer költségét.
Lakásfenntartás, adósságkezelés

A zuglói modellnek fontos része még két olyan támogatás is, ami létezett korábban, de egyrészt apró reformokra szorult, másrészt a 2015-ös segélyezési átalakítás után országos szinten meggyengültek.

Az első a lakásfenntartási támogatás, ami azoknak jár, akiknek nehézséget okoz a rezsiszámlájuk befizetése. Az új lakásfenntartási támogatáshoz való hozzáférés Zuglóban alacsonyabb szinten maradt, mint amekkora a központi, 2015 márciusa előtti lakásfenntartási támogatás esetében volt. Ez azt jelenti, hogy azokra célozták, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, ők viszont több pénzt kapnak. Az előző rendszer sokaknak fizette a rezsijük egy apró részletét, az új rendszer keveseknek ad, de már észrevehető összeget. 2013-ban átlagosan, országos szinten 3870 forint volt a lakásfenntartási támogatás, 2016-ban Zuglóban azonban már 10 ezer forint jutott egy támogatott háztartásra. 2015 márciusáig a juttatás 90 százalékát biztosította az állam, a maradékot kellett kipótolnia az önkormányzatnak.

A másik az állami adósságkezelési szolgáltatás. Ez 2015-ig kifejezetten azoknak volt kitalálva, akik már elmaradtak a számláikkal, és rezsitartozásuk halmozódott fel, és ennek a törlesztéséhez szeretnének segítséget kérni, legfeljebb az adósság háromnegyedéig. Ez az ellátás a magyar szociális munka egyik sikertörténete volt, sok embert terelt az állami ellátórendszerbe, és sokakat meg is mentett a lecsúszástól. 2015 márciusáig ennek is a 90 százalékát finanszírozta az állam, a maradékot kellett kipótolnia az önkormányzatnak. Zuglóban önerőből továbbra is megtartották, ráadásul sikerült kijavítani a korábbi szabályozás másik gyengeségét is, ami miatt ki voltak zárva a jogosultak köréből a 6 hónapnál rövidebb ideje fennálló, vagy 50 ezer forintnál kisebb hátralékkal rendelkező háztartások. Zuglóban már az eladósodás első jelekor az önkormányzathoz lehet fordulni, de emellett növekedett a támogatás felső plafonja, valamint a bevonható maximális adósság mértéke is.

A segítőt is segítik

A szegénység kezelésében a pénzen kívül óriási szerepük van az érintettel találkozó szociális munkásoknak, ekkor dől el, hogy az, ami papíron jól néz ki, a valóságban is működik-e.

Ezen a téren az önkormányzat és a kerületi szociális intézmények kapcsolata döcögősen indult. Konfliktusok alakultak ki, amikor a felülről érkező reform találkozott az intézmények megszokott, berögzült működési módjával. Főleg a szociális ügyekért felelős alpolgármester, Szabó Rebeka felé volt nagyobb bizalmatlanság, amin nem segített, hogy a politikus korábban nem rendelkezett tapasztalattal sem szociális, sem önkormányzati területen.

A kerület vezetői idővel rájöttek, hogy egy szociális modell jó működéséhez nemcsak a szegényeket kell támogatni, hanem a velük foglalkozó dolgozókat is, 2017-től a zuglói szociális ágazatban dolgozók bruttó 20 ezer forintos bérpótlékot kapnak.
Ösztönöz a munkára

A pénzbeli ellátások új zuglói rendszerének több, munkavállalást ösztönző eleme is van, de a legfontosabb, hogy a minimumjövedelemben részesülők kötelesek együttműködni a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtal, ahol személyre szabott segítséget kapnak az álláskereséshez. Más települések hasonló együttműködést kikényszerítő intézkedéseivel ellentétben a zuglói modellben nem cél az, hogy azonnal vasszigorral büntessék azt, aki nem akar együttműködni. Ha valaki erre nem hajlandó, attól még nem szűnik meg azonnal a juttatása, hanem fokozatos a megszüntetés, hátha meggondolja magát.

Az együttműködést a családsegítő oldalán is komolyan veszik, a munkaképes ügyfeleknek információt és segítséget ad az álláskeresésben, és sok esetben konkrét álláslehetőségekre is felhívja a figyelmüket, aminek eredménye is látszik: a családsegítő 2016-os beszámolója szerint a minimumjövedelem-programban részt vevők 29 százaléka elhelyezkedett.

De működik a kerületben egy ingyenes szociális szépségszalon-szolgáltatás is, a Tükörkép Műhely, ahol hátrányos helyzetű embereknek vágnak hajat, pedikűröznek, vagy ha kell, elegáns ruhát is adnak állásinterjúhoz, hogy ezzel is eggyel kevesebb legyen a munkakeresés során leküzdendő akadály.

Szintén jelentős elem, hogy ha valaki munkát kap, akkor a minimumjövedelem még hat hónapig jár neki, ezzel garantálva, hogy senki ne akarjon, akár csak két héttel tovább maradni a minimumjövedelem-rendszerben.

Ami nem sikerült

Karácsony a programmal eléggé túlbecsülte a lehetőségeit, így a szociális modell egyik nagy ígérete egyáltalán nem teljesült, az ötéves polgármestersége alatt nem épített és nem vásárolt egyetlen önkormányzati bérlakást sem. Mindössze egy 25-30 lakásos társasház előkészítése történt meg.

Zuglóban épül fel Magyarország első, önkormányzati támogatással fejlesztett „energiatudatos és megfizethető közösségi lakóhelye”, az E-Co-Housing szociális bérház. A projekt másfél milliárd forintos uniós támogatásból készül, ez még a Karácsony vezette önkormányzat érdeme, de csak három év múlva adják át.

Karácsony Gergely már ellenzéki főpolgármester-jelöltként tárgyalt leendő uniós biztosokkal Brüsszelben ehhez hasonló beruházásokról. A cél az, hogy Budapest a magyar kormányt megkerülve, közvetlenül pályázhasson majd energetikai korszerűsítést, fenntartható közlekedést és szociális bérlakásokat finanszírozó uniós pénzekre. Ha a lobbizás sikeres, akkor a következő ciklusban az ellenzéki önkormányzatoknak a korábbinál jelentősebb forrásokhoz juthatnak hozzá.

Szabó Rebeka, alpolgármester a Habitat for Humanity önkormányzati lakhatásról szóló hétfői beszélgetésén azt mondta, hogy az önkormányzatok hatáskörében „jelenleg csak a tűzoltás lehetséges”. Zuglóban az elmúlt öt évben elsősorban a lakásvesztést igyekeztek megakadályozni lakásfenntartási, adósságrendezési támogatással, és egy olyan objektív pontrendszert dolgoztak ki, amely minden igénylő számára folyamatosan átlátható. Ezt másoktól is hallottuk: Zuglóban is nagy várólisták vannak az önkormányzati bérlakások igénylésénél, de míg máshol teljesen kiszámíthatatlan, hogy kire mikor kerül sör, a zuglói igénylők folyamatosan látják, hányadikak a sorban. Ezzel a kerületben jelentősen csökkent az önkormányzati lakhatáshoz való hozzáférés kiszámíthatatlansága.

Kicsit kommunisztikus, de amúgy OK

Annak ellenére, hogy a kormánypárt a szociális támogatások kiterjesztését elvben nem támogatja, a zuglói Fidesz a Karácsonynak különösen fontos előterjesztéseket is megszavazta. Mindezt pedig úgy sikerült elérni, hogy a polgármester mögött nem volt stabil többség Zuglóban, minden döntéshez úgy kellett összevadászni a támogatást a különböző pártok képviselői között. A szociális modellről szóló rendeletet bevezető és az ellátásokat egy évvel később tovább bővítő módosító rendeletet is konszenzussal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a helyi képviselő-testület, beleértve a Fidesz-frakciót is.

Azért látszik az is, hol térítette el a pártok közötti egyezkedés az eredeti koncepciót. A megvalósult rendszer zuglói lakcímhez kötötte az ellátásokat, ami azért problémás, mert általában pont a kiszolgáltatottabb emberek azok, akik nem tudják bejelenteni magukat a lakóhelyükre, az önkormányzat a lakosok egy olyan körét rekeszti ki a támogatásokra való jogosultságból, ahol a szegénységi kockázat magasabb az átlagnál.

Rozgonyi Zoltán, Karácsony zuglói alpolgármestere és a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje 2016-ban azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy a minimáljövedelem egy „kicsit kommunisztikus elképzelés”, de elfogadható nekik, mert a folyósítása szigorú feltételekhez kötött.
Mintha elfelejtették volna

Magyarországon nem egyszer volt már komoly politikai konfliktusforrás a segélyezés, és annak átalakítása, ennek ellenére Karácsony Gergely a ciklusa legelejétől kezdve a legvégéig a képviselő-testület támogatását maga mögött tudva foglalkozhatott a szociális modellel.

Ráadásul a vasárnap megválasztott főpolgármestert az önkormányzati választási kampányban sem támadták a minimumjövedelem miatt, pedig a VIII. kerületben a szociális ügyekben elkötelezett Pikó András ellenzéki polgármesterjelöltet rendszeresen támadták azzal, hogy hajléktalanokat telepítene Józsefvárosba. Pedig Karácsony Gergely volt az egyetlen budapesti polgármester, akinek a kerületében nem fogadtak el hajléktalanokat vegzáló rendelkezéseket.

Az talán még meglepőbb, hogy nemcsak Karácsony politikai ellenfelei nem tették kampánytémává a zuglói modellt, hanem maga Karácsony vagy a zuglói polgármesterségre hajtó Horváth Csaba sem. Az Index riportjában megszólalók közül senki még csak nem is utalt az önkormányzati támogatásokra.

De Karácsony az Indexnek főpolgármester-jelöltként adott interjújában sem beszélt a zuglói szociálpolitikáról. Mintha elfelejtette volna, hogy ez egy országos szinten is egyedülálló rendszer.

És úgy tűnik, hogy a szociális modellről a kerületben vasárnap megválasztott MSZP-s Horváth Csaba sem tud túl sokat látszólag. Pedig a zuglói modell egyik – nem társadalompolitikai, inkább csak szimbolikus – különlegessége épp az, hogy a koncepció kidolgozásától kezdve a két felülvizsgálati jelentésig minden elérhető egyetlen kattintással.

Zugló új polgármestere az Azonnalinak arra a kérdésre, hogy megtartja-e a minimumjövedelmet, azt mondta, hogy egyelőre nem nyúlna hozzá, de majd megvizsgálja, és akkor lehet, hogy igen. Ezután majd elkezdett a robotizációról beszélni, és összekeverte a minimumjövedelmet az alapjövedelemmel.

index.hu

Feltöltve: 2019.10.18.
Megnézve: 217

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra